Nyugdíjkorhatár 2026:
Ki jogosult öregségi nyugdíjra?
Fő szabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíj kerül megállapításra.
Öregségi nyugdíjra jogosult a korhatár betöltésekor az is, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. Ebben az esetben öregségi résznyugdíj kerül megállapításra.
Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint fokozatosan emelkedett:
- 1952. január 1-je előtt születettek esetében, a betöltött 62. életév,
- 1952 –ben születettek esetében, a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban születettek esetében, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben születettek esetében, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben születettek esetében, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban születettek esetében, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben és később születettek esetében, a betöltött 65. életév.
Öregségi nyugdíjnak minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és a gyermeknevelésre tekintettel folyósított ellátásban eltöltött idő, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső idő minősül. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó részletes szabályok külön tájékoztatóban találhatók.
Milyen időszakok minősülnek szolgálati időnek?
Szolgálati idő alatt elsősorban azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt), és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot.
Szolgálati időnek minősül az olyan ellátások folyósításának az időtartama is, amelyekből nyugdíjjárulékot kell fizetni. pl. ápolási díj, gyermekgondozási segély, rehabilitációs ellátás stb.
Szolgálati idő továbbá a katonai (polgári) szolgálat időtartama, szakmunkás tanulói jogviszony, az 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama,
A nyugdíj megállapítása során elismerhető szolgálati időre vonatkozó részletes tájékoztató a „Nyugellátásra jogosító szolgálati idő” menüpontban található.
Hogyan kell igényelni az öregségi nyugdíjat?
Az öregségi nyugdíj megállapítását a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni.
Az öregségi nyugdíj igényt személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani.
Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.
Postán történő benyújtás esetén a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.
Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező személyek a www.magyarorszag.hu honlapon nyújthatják be az ellátás megállapítása iránti igényüket.
Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.
A kormányhivatalok elérhetőségei a https://kormanyhivatalok.hu weboldalon találhatóak.
Az öregségi nyugdíj igénylése korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülés esetén
Azok a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek, akik az ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 napra szolgálati időt szereztek, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását. Az öregségi nyugdíj azonban csak abban az esetben kerül megállapításra, ha annak a nyugdíjkorhatár napjára számított összege kedvezőbb a folyósított korhatár előtti, illetve szolgálati járandóság összegénél.
Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet benyújtani, de a kérelem később is előterjeszthető. Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának kezdő időpontja, de legkorábban 2012. január 1-je és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni.
A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő nők igényelhetik a nők számára 40 év jogosultsági idő alapján megállapítható öregségi nyugdíjat is.
Az öregségi nyugdíj igénylése megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülés esetén
Az öregségi nyugdíj megállapítását azok a rokkantsági ellátásra jogosult személyek is kérhetik a nyugdíjkorhatárt betöltése után. A nyugdíj igénylésének nem feltétele, hogy az igénylő a rokkantsági ellátás folyósítása alatt további szolgálati időt szerezzen.
Az öregségi nyugdíj csak abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik. Ha az igénylőnek nincs legalább 15 év szolgálati ideje, vagy a kiszámított öregségi nyugdíj összege alacsonyabb a rokkantsági ellátásnál, és emiatt nem veszik igénybe, akkor élethosszig a rokkantsági ellátás kerül folyósításra.
Az öregségi nyugdíj megállapításával egyidejűleg azonban a rokkantsági ellátás megszűnik.
Mit kell mellékelni a nyugdíjigényhez?
Az igényhez mellékelhetőek olyan időszakra vonatkozó dokumentumok, amelyek korábban még el nem ismert szolgálati időre vonatkoznak. Ilyen igazolás lehet többek között:
- munkakönyv, foglalkoztatói igazolás, igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, bedolgozói kiskönyv, mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv,
- előtti időszakra vonatkozó főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés.
Az igénybejelentő nyomtatványhoz az alábbi pótlapok kitöltése is szükséges lehet:
- foglalkoztatásra és a korkedvezményes időszakokra vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap itt tölthető le,
- önálló tevékenységre vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap itt tölthető le.
Mennyi idő alatt állapítják meg a nyugdíjat?
Az ügyintézési határidő 60 nap.
A megállapított nyugdíjat a döntés kiadását követő 10 munkanapon belül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
Mikortól állapítható meg az öregségi nyugdíj?
Az öregségi nyugdíjat legkorábban a jogosultsági feltételek bekövetkezésének a napjától, illetőleg tetszőleges későbbi időponttól lehet igényelni. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető, ez azt jelenti, hogy az ellátás az igény benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától megállapítható, ha azon a napon a jogosultsági feltétel – a korbetöltés és a szükséges szolgálati idő – teljesül.
Hogyan számítják ki az öregségi nyugdíj összegét?
Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.
A nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért nettó kereset, jövedelem alapján kerül meghatározásra.
Az öregségi nyugdíj mértékének a megállapításához az arányos szolgálati idő számítást is alkalmazni kell. Csak a járulékfizetésnek megfelelő arányos időszak vehető figyelembe, ha a minimálbérnél alacsonyabb összeg után történt a járulékfizetés az alábbi esetekben:
- részmunkaidős foglalkoztatás,
- főállású kisadózói jogviszony,
- kisadózó vállalkozói jogviszony,
- őstermelői jogviszony.
A nyugdíj összegét a szolgálati idő és a havi átlagkereset arányában az alábbiak szerint kell kiszámolni.
| Szolgálati idő | Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka |
| 15 év | 43% |
| 16-25 év | további 2 % szolgálati évenként |
| 26- 36 év | további 1% szolgálati évenként |
| 37 – 40 év | további 1,5% szolgálati évenként |
| 41 – 49 év | további 2 % szolgálati évenként |
| 50 év, vagy ennél több | 100% |
Ha az igénylő legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik és a nyugdíjkorhatár betöltését a követően a nyugdíj megállapítása nélkül további szolgálati időt szerez, akkor minden 30 nap után 0,5%-os nyugdíjnövelésben részesül. Kizárólag ebben az esetben lehet a megállapított nyugdíj összege a havi átlagkeresetnél magasabb.
Befolyásolja-e a magán-nyugdíjpénztári tagság az öregségi nyugdíj összegét?
A magán-nyugdíjpénztári tagság abban az esetben befolyásolja a nyugdíj összegét, ha az igénylő 2010. október 1-je előtti időszakra magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetett, és
- az öregségi nyugdíj megállapításakor a magán-nyugdíjpénztári tagsága fennáll, vagy
- a magán-nyugdíjpénztári tagsága úgy szűnt meg, hogy az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át az államháztartás részére.
Ebben az esetben az öregségi nyugdíj csökkentett összegben kerül megállapításra.
A teljes összegű nyugdíj megállapítása érdekében vissza lehet lépni az állami nyugdíjrendszerbe a nyugdíj igénylésekor, vagy azt követően is. Ebben az esetben az átutalást követően az öregségi nyugdíj összege a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen csökkentés nélkül kerül megállapításra.
Mit kell tenni, ha nem ért egyet a nyugdíjhatározattal?
Fellebbezésre nincs lehetőség. Ha a határozat jogszabálysértő, akkor ellene 30 napon belül kereset benyújtásával lehet kérni, hogy vizsgálja felül a lakóhely szerint illetékes közigazgatási kollégiummal működő törvényszék.
A keresetlevelet illetékmentesen a döntést hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.
A kereset elektronikus azonosítást követően elektronikusan is előterjeszthető a https://epapir.gov.hu felületen. A belépést követően a „Jogorvoslat” témacsoportban a „Közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtása.” ügytípust kell kiválasztani írja a hirportál.
Mit jelent a nyugellátásra jogosító szolgálati idő?
Az öregségi és a hozzátartozói nyugdíjak megállapításának egyik feltétele, hogy az igénylő, illetve az elhunyt személy a nyugdíj megállapításához elegendő szolgálati idővel rendelkezzen.
A szolgálati időnek a korhatár előtti ellátás, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénylése esetén is jelentősége van, mivel ezeket az ellátásokat is az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
Az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez. Ezeket a jogviszonyokat a törvény tételesen felsorolja. Biztosítási jogviszony például a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, álláskeresési járadékban való részesülés, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, az őstermelői jogviszony.
Egyes pénzellátások folyósításának az időtartama szintén szolgálati időnek minősül. Ilyen például az ápolási díj, a táppénz, a rehabilitációs ellátás, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás.
Vannak olyan időszakok is, amelyek nem tartoznak a fenti csoportokba, de a jogszabály biztosítja, hogy a nyugdíjhoz szolgálati időként beszámítsák. Ide sorolható például az egykori kötelező sorkatonai szolgálat, a szakmunkástanuló idő és a nappali képzésben folytatott felsőfokú tanulmányok 1998 előtti évei is.
Mindezekre figyelemmel a nyugdíjra jogosító szolgálati idő típusai az alábbiak szerint csoportosíthatók:
- biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történő járulékfizetés esetén szerzett szolgálati idő,
- nyugdíjjárulék-köteles pénzellátásban való részesülés időtartama,
- a megállapodás alapján teljesített járulékfizetés időtartama,
- olyan biztosítással nem járó jogviszony vagy időszak, amelynek tartamát a jogszabályok szolgálati időnek minősíti.
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő elismerésére vonatkozó rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet tartalmazzák, amelyek előírják, hogy az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseket az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell a hivatalnak alkalmaznia.
Azt, hogy egy jogviszony biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak minősült-e, minden esetben a jogviszony keletkezésének, és a fennállásának időpontjában hatályos jogszabályok határozzák meg, az alábbiak szerint:
- 1997. december 31-ig a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény,
- 1998. január 1. – 2020. június 30. közötti jogviszonyok esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,
- 2020. július 1-jét követő jogviszonyok esetén a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény.
Milyen feltételek esetén ismerhető el a biztosítási idő nyugdíjra jogosító szolgálati időnek?
Az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagjának valamint a mezőgazdasági őstermelő esetében nem elegendő a jogviszonynak az igazolása, szükséges a bevallási kötelezettség teljesítése, és az előírt mértékű nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék vagy társadalombiztosítási járulék megfizetése is. Szolgálati időként nem vehető figyelembe az az időszak, amelyre vonatkozóan a járulék bevallás vagy a járulékfizetés elmarad vagy járuléktartozás mutatkozik. Amennyiben a nyugdíjjárulék utólag megfizetésre kerül, a tartozás miatt figyelmen kívül hagyott idő nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerhető. A tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az állami adóhatóság igazolja.
A szolgálati időt fő szabály szerint a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell figyelembe venni.
Ha egy jogviszony, vagy egy biztosítási időszak a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szerepel, akkor a hiányzó időszakok elfogadásához okirati vagy egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyítás szükséges.
A foglalkoztatási jellegű jogviszony fennállása igazolható, bizonyítható a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. A bizonyítási teher minden esetben az igénylőt terheli. Egyéb okmányok és igazolások alapján szolgálati időt akkor lehet elismerni, ha azokból egyértelműen megállapítható a biztosítás ténye, a biztosítási jogviszony időtartama.
A tanúvallomásokon alapuló bizonyítás akkor fogadható el, ha a vallomások nem ellentmondóak, hiteles, közvetlen forrásból származnak. Közvetlen forrásnak minősül például a volt munkatársak, munkahelyi vezetők tanúvallomása, akik hitelt érdemlően tudnak nyilatkozni a biztosítási jogviszony keletkezéséről és megszűnéséről, annak jellegéről, valamint az érintett által végzett tevékenységről.
Melyek azok a pénzbeli ellátások, amelyek időtartama szolgálati időnek számít?
- a gyermekgondozási díj (GYED),
- a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély (GYES),
- a gyermeknevelési támogatás (GYET),
- a gyermekek otthongondozási díja (GYOD),
- az ápolási díj,
- a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a rendvédelmi egészségkárosodási járadék,
- a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a honvédelmi egészségkárosodási járadék,
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama,
- a 2011. december 31-ét követően megállapított rehabilitációs ellátás,
- a rehabilitációs járadék,
- munka-rehabilitációs díj, illetve a fejlesztési foglalkoztatási díj,
- a táppénz, betegszabadság, a baleseti táppénz, a biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás (passzív táppénz),
- a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), a csecsemőgondozási díj (CSED),
- az örökbefogadói díj.
Ha a fentiekben felsorolt ellátásokat a kifizetés időpontjában járulékfizetési kötelezettség terhelte, akkor ezt az időszakot nyugdíjra jogosító szolgálati időként abban az esetben ismeri el a hivatal, ha az adott ellátásra vonatkozó járulékfizetés ténye bizonyítást nyert.
Bizonyítékul szolgálhat többek között
- foglalkoztató bejelentése alapján a nyilvántartás adatai,
- ellátás megállapításáról rendelkező döntés pl. az Országos Egészségpénztár vagy a Magyar Államkincstár vagy a kormányhivatal határozata,
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatának egykorú bejegyzései.
Milyen további időszakok minősülnek nyugdíjra jogosító szolgálati időnek?
- tanulmányok alapján elismerhető szolgálati idő,
- katonai szolgálat alapján elismerhető szolgálati idő,
- egyéb jogcímen elismerhető szolgálati idő
Milyen időszakok ismerhetők el tanulmányok folytatása címén szolgálati időnek?
A felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben 1998. január 1-jét megelőzően folytatott tanulmányoknak a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges időtartama tanulmányi időként kerül szolgálati időként elismerésre.
A tanulmányok idejébe mind az alapképzés, mind pedig a mesterképzés ideje beleszámít.
A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, abban az esetben minősül szolgálati időnek, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványt, oklevelet Magyarországon egyenértékűnek elismerték. A felsőfokú külföldi résztanulmányok ideje abban az esetben minősül szolgálati időnek, ha azt magyar felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.
Abban az esetben tehát, ha az igénylő a külföldi felsőfokú tanulmányokat nem fejezte be vagy nem kerültek beszámításra hazai felsőfokú oktatási intézmény tanulmányi idejébe, akkor Magyarországon nem lehet figyelembe venni szolgálati időként.
A felsőfokú képesítéshez kapcsolódó magasabb fokozat megszerzése érdekében folytatott PhD-képzés időtartama is szolgálati időnek számít, ha a tanulmányokat nappali tagozaton folytatták.
Szintén tanulmányi időként kerül figyelembevételre az 1998. január 1-je előtt ösztöndíjas doktorjelölt, vagy ösztöndíjas aspiránsjelölt képzés időtartama. Ebben az esetben az ösztöndíj járulék alapjául szolgáló jövedelemnek minősült, ezért ebben az esetben nem az ösztöndíjas doktori tanulmányok folytatására irányuló tanulói jogviszony, hanem a járulékfizetés alapozza meg a tanulmányok címén történő szolgálati idő elismerését.
A szakmunkástanuló idő szolgálati időnek minősül
- 1995. március 31-ig, függetlenül attól, hogy a tanuló kapott-e ösztöndíjat vagy szakmunkásbért,
- az 1995. április 1. – 1995. december 31. közötti időszak abban az esetben, ha a tanuló ösztöndíjban, munkabérben (szakmunkásbérben) részesült,
- 1996. január 1. – 1997. december 31. között tanulószerződéssel szakképző iskola tanulójaként eltöltött idő, ha a tanuló iskolarendszerű szakképzés keretében működő iskolában tanult,
- 1998. január 1. – 2019. december 31. között a tanulószerződés alapján szakképző iskolában eltöltött időnek az a tartama, amelyre nyugdíjjárulék megfizetése is megtörtént.
A szakképzések esetében 2020. január 1-től a tanuló és a képzőhely között munkaviszony jön létre. A tanuló munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, ezért a munkaviszony időtartama kerül szolgálati időként elismerésre.
Szakiskolai tanulmányok időtartama abban az esetben ismerhető el szolgálati időként, ha külön megállapodás alapján a tanulókra a biztosítási jogviszony kiterjedt. Ilyen például az egészségügyi szakiskolában folytatott tanulmányok időtartama, amely szolgálati időként legkésőbb az 1975. március 1-jéig megkezdett tanulmányok esetében ismerhető el.
Szakközépiskolák esetében csak a nyári gyakorlat időtartama ismerhető el szolgálati időként, ha a járulékfizetés igazolt.
A két éves rendőr szakközépiskola második tanéve szolgálati időnek számít, mivel ebben az esetben próbaidős kinevezéssel hivatásos állományú jogviszony jön létre.
A szakképzési törvény hatálya alá tartozó tanulóviszony – 1998. január 1. előtt – tanulószerződéssel, tanulókönyvvel, oklevéllel bizonyítható, az 1998. január 1. – 2019. december 31. közötti időszakban a nyugdíjjárulék levonásának ténye fizetési jegyzékkel, a gazdálkodó szervezet igazolásával bizonyítható. A nyugdíjjárulék alapját a tanulószerződésben meghatározott díj képezte.